Egy szakfordító akkor lesz hiteles, megbízható és jó „munkás ember”, ha mindezeket a szabályokat figyelembe véve alkot. Az angol-magyar szakfordítás során mindig vegyük figyelembe, hogyan fejezi ki magát az eredeti szerző, milyen módon szeretné átadni az üzenetét, milyen hatással bírna az olvasójára vagy milyen fajta érzelmeket szeretne kiváltani belőle. Természetesen a fordítói szabadság azt a célt szolgálja, hogy a szakfordító elszakadhat az eredeti forrásnyelvű szövegtől úgy, hogy teljes mértékben hű marad hozzá. Talán a felelősségteljesség mellett ez a legnagyobb kihívás, melyet a legtöbb szakfordító megemlítene ha feltennénk neki az alábbi kérdést: Mi okozza a legnagyobb problémát a szakfordítás során?

Egy másik alapvető kérdés, ami eszünkbe juthat (FONTOS! itt most laikusok, társalgási szintű angol nyelvtudással rendelkező emberekre gondolok): szavakat, kifejezéseket, szóösszetételeket, mondatokat, gondolatot vagy a teljes szöveget egy egységként fordítsuk? Itt jönnek képbe a szószerinti fordítások – korábban írtam már az ingyenes online fordítóprogramok használatáról, hibáiról – mellyekkel valóban nagy hibát követnénk el. Őszintén szólva elég viccesnek tűnnek azok a fordítások. Sokszor nem elég a szavak jelentését tudni, sőt... kimondottan nem csak a szavak jelentését kell tudnunk.

 

Sosem értettem az oktatási intézményeket, az angol órákon miért fordítanak akkora jelentőséget a szavak tanulására. Igen, csak a szavak tanulására ... mennyire jobb lett volna, ha nem csak a több száz adott szót kellett volna bemagolni, hanem azokat kontextusba, kifejezésekbe ültetve, használva sajátítottuk volna el. Sokkal hamarabb megjegyeztük volna és a kisdolgozat után nem töröltük volna a memóriánkból. Mindenkit arra tudok bíztatni, ha belekezd a szókincsbővítésbe ne egyedülálló szavakat tanuljon. Ugyanígy van ez a fordításnál is, nagy hiba lenne ha szóról szóra fordítanánk egy mondatot. Érthető lenne a végén? Nem is beszélve a kultúrális eltérésekről. A legegyszerűbb példával próbálom prezentálni. Nálunk az alapvető élelmiszerekhez tartozó túró vagy tejföl leírása annyira egyszerű, hiszen léteznek ezek a termékek és szavak a magyar nyelvben. De hogyan oldjuk meg ezt a fordításnál?

 

Nem tehetjük idézőjelbe egy receptkönyvben, hiszen honnan tudja a külföldi, a magyar tejfölnek mi az ottani megfelelője, amit az ételbe kell tennie. Mindenképp találnunk kell egy olyan kifejezést, ami valóban egy és azonos a tejföllel, amit meg tud vásárolni a boltban. Ha ezeket a nyelvi és kultúrális szavakat nem tudjuk, nem fogjuk tudni lefordítani a szöveget. Ez tényleg egy egyszerű példa volt, de gondoljunk csak bele miért vannak szakfordítók.

 

Mi a szakfordítás jelentősége?

 

Miért szükséges egy jogi szakfordító egy szerződés fordításához? Vagy biztos, hogy egy általános fordítóra bízná a műszaki tudást igénylő Bobcat munkagép használati leírásának fordítását? Sajnos pont ebből a hibából adódóan történt pár éve egy szörnyű baleset, mely során a munkagépet kezelő személy a használati leírást követve helyesen járt el, azonban az egyik gomb – jelölés nem a kért funkciót látta el, a markológép pedig maga alá temette az alatta álló és dolgozó embereket. Természetesen a vizsgálatok során kiderült, az angol-magyar fordító hibázott, felelősséget vállalva munkájára börtönbüntetést kapott.